A tanév vége a bemutatókról szól minden óvodában, minden különórán. Én idén már túl vagyok a negyediken is (huh), ez volt az utolsó (juhúúú). A gyerekeknek talán még ennél is több van 🙄 🤔 Régebben a rémálmaim voltak ezek az alkalmak, hogy egy ilyen stresszes szituációban kell elbúcsúzni a nyári szünetre, amikor nem a megszokott[…]
A kezdet kezdetén, a Napra-forgós útkeresés bonyolult időszakában, két pici babát a térdünkön höcögtetve már tudtuk: egyszer játékot fogunk készíteni. Azóta eltelt hét év, a pici babák iskolába mentek, mi pedig még mindig ugyanúgy szeretünk játszani. A rengeteg ötlet közül most létre jött az első, valóságos tapintható, szagolható, simítható (és hajnalig csomagolható) formában. Ez a[…]
Képzeleti, alkotójátékok – gyakorló játék Az óvodás, kisiskolás korosztály egyik legfontosabb, legkedvesebb tevékenysége a játék, ez minden szülő és pedagógus számára egyértelmű. Éppen ezért a pedagógia egyik kiemelt részterülete a játékpedagógia, ami a játékok elemzésével, kialakulásával, a történelemben betöltött szerepével, valamint csoportosításával foglalkozik. De hogyan is jelennek meg ezen a tudományterületen népi játékaink?[…]
Kedves Anyukák, Apukák! Szeretnénk nektek ötleteket adni, hogyan tölthetitek az otthoni időt hasznosan, úgy, hogy közben játékosan, élményeken keresztül fejlesztitek gyermekeitek készségeit, képességeit, ahogy az óvodában történik nap mint nap (az iskolások otthoni tanulását is kiegészíthetik ezek a játékos tevékenységek). Minden vasárnapra összegyűjtünk nektek egy csokorra való ötletet, amit a következő héten kipróbálhattok a gyerekekkel.[…]
Vasárnap a víz világnapja van. Ovisaim nagy örömmel készülnek mindig erre a “kékpólós” napra. Kísérleteznek, alkotnak, beszélgetnek hetekig, új verseket, énekeket hoznak haza. Napra-forgós hagyománypedagógiai szemléletünk szerint, ezeknek kiemelt napoknak a feldolgozása során is lehet, sőt érdemes ötleteket meríteni a néphagyományból, hiszen a természet mindig fontos szerepet kapott mind a tárgyi mind a szellemi népművészetben.[…]
Ahogy elérkezik március második fele, minden óvodás kórusban skandálja, hogy Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a meleget. Március közepére bizony már mindannyian ki vagyunk éhezve a tavaszi melegre, napsütésre, bizakodva várjuk hát a három vándort. De ha jól végzik a dolgukat, nem csak a meleget hozzák meg, hanem igazi tavaszi zsongást varázsolnak körénk. […]
Közeledik nemzeti ünnepünk, így az elmúlt napokban – amerre csak jártam – kisebb-nagyobb huszárokkal járhattam a verbunkot az óvodákban. Persze a gyerekek, szokásukhoz híven, olthatatlan kíváncsisággal és érdeklődéssel fordulnak efelé az ünnep felé is. Nem könnyű téma, nem is az ovis korosztálynak való, de ezt mégsem mondhatjuk, ha kérdeznek. Ha kérdeznek, akkor válaszolni kell, mégpedig[…]
Szabóné Kaszás Villő írása Gyermekkori emlékeim között sok-sok március 15-e szerepel. Nagyjából egyformán zajlott le mind, és ezt nem kritikaként, hanem őszinte jóérzéssel írom. Minden évben alig vártam, hogy ezen a hideg, tavaszlehelletű ünnepen zászlót festhessek hurkapálcaszáron, amit aztán a Petőfi-szobor előtti beton virágtartóba tűztünk, hogy anyu az utolsó pillanatban megtalált kokárdát felrögzítse a kabátomra,[…]
Véget ért a farsang. A hét elején, húshagyó kedden elbúcsúztunk a mulatságok idejétől, hamvazó szerdával pedig elindult az év újabb időszaka a nagyböjt, ami az egyház tanítása szerint húsvét előkészületi ideje. Az ország sok vidékén még a múlt század második felében, a századforduló táján is szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, elrakták, s[…]
Haj ki kisze, haj ki, na de mikor, haj ki? Végre blogolunk! Első blogbejegyzésünk három éve íródik (fejben) és a téma Eszter és közöttem minden farsangfarkán felbukkan. Minthogy holnap húshagyó kedd van, ismét aktuális. Nem hamarkodtuk el tehát, pedig pont egy elhamarkodásról szeretnék írni. Óriási dolog, hogy egyre több oviban látjuk: fontosak a hagyományok,[…]
