Vasárnap a víz világnapja van. Ovisaim nagy örömmel készülnek mindig erre a “kékpólós” napra. Kísérleteznek, alkotnak, beszélgetnek hetekig, új verseket, énekeket hoznak haza. Napra-forgós hagyománypedagógiai szemléletünk szerint, ezeknek kiemelt napoknak a feldolgozása során is lehet, sőt érdemes ötleteket meríteni a néphagyományból, hiszen a természet mindig fontos szerepet kapott mind a tárgyi mind a szellemi népművészetben. Ráadásul ez éppen jó helyen, általában böjtben, vagy épp húsvét első napján van, ahol a vízzel, megtisztulással kapcsolatos hiedelmek, szokások amúgy is halmozódnak. A néphagyományban rengeteg olyan motívumot találunk, ami a vízzel van összefüggésben, hiszen ez egyik éltető elemünk. A kedvenceimet szeretném megmutatni, “csak tiszta forrásból”!
A mese, amit sosem unok meg olvasni, akárhányszor kérik a gyermekeim:
Ebben a mesében a víz többször, nagyon hangsúlyos szerepben jelenik meg. A tündérlány csak akkor szabadul meg a tölgyfa hatalmából, ha a királyfi levágja az ágat, amelyben rejtőzik, és azonnal megitatja élő vízzel. A lányt később kútba vetik, ahol aranyhallá válva megindul átváltozásainak során. Azért is szeretem ezt a mesét, (azon kívül, hogy mindig megérint és csodálatos, hálószerű szimbolikájával nem tudok betelni) mert sok tevékenységet tudok kapcsolni hozzá.
- népi játék:
Gyöngy kútba néztem, asszonyomat láttam,
Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba.
Kinek szája mosolyog, bíró szedi zálogot.
https://www.youtube.com/watch?v=pAeHqnIea_M&list=PLQptW79wZR3tjaOiRTy4slkFlg8faZqPx&index=24
Akár ketten is játszhatjátok. Az ének után egymás szemébe nézünk, nem szabad mosolyogni. Aki mosolyog, zálogot ad. A zálogokat egy vizes feladat végrehajtásável lehet kiváltani (pl.: mondj egy folyót vagy tavat; egyensúlyozz egy pohár vízzel; tölts vizet a kancsóból a pohárba; sorolj fel 3 dolgot, amire jó a víz stb.)
2. mondóka:
Egy üveg alma,
Két üveg alma
Három üveg alma…
Tíz üveg alma
Tíz, tíz, tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz,
ha nem tiszta, nem tiszta, majd a szamár megissza,
szállj le barát a hintáról, nem a te apád csinálta,
én apám csinálta,
csingilingi leszállás, és egy kicsit paprikás,
rántás, paprikás,
és egy kicsit leszállás.
Ezt a hintáztatót még a nagymamámtól tanultam. Sokáig azt hittem, csak az én szórakoztatásomra találta ki, de később számtalan gyűjtésben megtaláltam a változatait. A falusi gyerekek arra használták, hogy a hintaidőt egyenlően osszák el. Addig lehetett hintázni, amíg a szöveg tartott, a végén le kellett szállni és a másik következett.
3. ölbeli játék:
Itt kerekedett egy kis kút,
Abból ivott egy kis nyúl.
csak ballag, csak ballag…
csik-mak-mak-mak-mak-mak.
A gyermek tenyerecskéjébe köröket rajzolunk, fellépegetünk a könyökhajlatába, hónaljába, vagy a nyakába, ott megcsiklandozva őt.
4. a természet megfigyelése:
Ebben az időszakban sorra pattannak ki a rügyek, virágoznak a fák. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy van saját kertünk, válasszunk egy ágat közösen gyermekünkkel! Akár fel is pántlikázhatjuk, megjelölve ezzel, hogy kié. Nemsokára sorra fognak előbújni a “tündérlányok”, azaz a csodaszép virágok. Ha saját kertünk nincs, keressünk egy fát a közelünkben, vagy vigyünk be zöld ágat a szobába, ott vázába téve is kivirágzik hamarosan. Beszélgessünk vele a víz körforgásáról, az eső szükségességéről és arról, hogy mit tehetünk vizeink védelmében. Ha nagy a szárazság, hívogassuk az esőt!
Ess, eső, ess eső,
fűbe, fába, búza bokorjába!
5. kézművesség:
Készítsetek madáritatót! Ha van egy csepp erkélyetek, a madarak hálásak lesznek egy kis vízért. Az aszályos időszakok épp úgy megviselik a madarakat, mint a táplálékban szegény téli hónapok. A gyermekek feladata lehet az itató feltöltése is. Itt sok jó ötletet találhattok arra, hogy mit használhattok fel madáritatónak az otthon fellelhető holmiból.
https://zoldneklennijo.hu/madaritato-hazilag/
Weöres Sándor versei nagyon közel állnak a népköltészethez. Mi az idén ezt a verset fogjuk megtanulni:
6. vers és zene:
Nád alól és gőz alól
Vízi várból nóta szól
Vízi várban zöld kövön
Dalol Ung király –
Hallja kinn a sima rét
Ung királynak énekét,
És a nótára hajladoz
Lepke és füszál.
Itt meg is hallgathatjátok Sebő Ferenc megzenésített változatát:
https://www.youtube.com/watch?v=fBChlbwLO30
A legnagyobb csoda számunkra azonban az élő víz meglátogatása. Ez sajnos az idén elmarad, de amint mehetünk, megyünk a Duna partjára, vagy felfedezünk egy forrást valamelyik kirándulóhelyen. Mindig elbűvöl, hogy a víz közelsége hogy megnyugtatja, s egyben tevékenységre serkenti a gyermekeimet. Kavicsoznak, saraznak, köveken lépkednek a sekély patakokban, teljes testükkel szívják magukba a víz és a levegő éltető erejét. A legjobb lenne valahol egy csobogó erecske partján mesélni nekik a háromágú tölgyfáról, meg a tündérről.
