Véget ért a farsang. A hét elején, húshagyó kedden elbúcsúztunk a mulatságok idejétől, hamvazó szerdával pedig elindult az év újabb időszaka a nagyböjt, ami az egyház tanítása szerint húsvét előkészületi ideje.
Az ország sok vidékén még a múlt század második felében, a századforduló táján is szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, elrakták, s csak húsvétkor vették újra elő. Húst és zsíros ételt nem ettek, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Egyes vidékeken tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó. Szöges ellentéte mindez a farsangi időszaknak.
A hagyományban nagyon fontos és szép ez a természetes egyensúly, hogy a hangos, néha féktelen mulatságot az elcsendesedés, a visszafogottság időszaka követi. Tanulhatunk belőle. A mai világban az a jellemző, hogy mindig a lehető legjobban akarjuk érezni magunkat, nem akarunk lemondani soha semmiről. Pedig ezt is jó lenne néha megélni. Jó alkalom erre a nagyböjt időszaka. Nemcsak az ételről mondhatunk le, hiszen az sokszor könnyebb, mint egy időre félretenni egyéb szokásainkat, “függőségeinket”. A hagyományban a böjti időszakban nem volt muzsikaszó, ezt jelképezte a tréfás farsangvégi bőgőtemetés. Egyszer-egyszer lemondhatunk mi is az otthoni, útközbeni zenehallgatásról, hogy kicsit csendesebben, szemlélődve töltsük az időt. Vagy, ami talán még nehezebb egy-egy napra pihenni hagyhatjuk elektronikus eszközeinket, és még sorolhatnám, mi mindennel tehetjük próbára, erősíthetjük akaraterőnket, önfegyelmünket.
De mit kezdjünk, egyáltalán kezdjünk – e valamit mindezzel az óvodában?
Nem könnyű téma. Sokáig úgy gondoltam, nem is érdemes szóbahozni ezt az időszakot az óvodás foglalkozásokon, hiszen a gyerekekre régen sem vonatkoztak olyan szigorúan a böjti tilalmak (persze valószínű, hogy nem főztek nekik külön ételeket).
Azóta változott a véleményem. Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeket érdekli ez a téma.
Mivel a mai gyerekek életében egyre ritkábban fordul elő, hogy le kell mondani az valamiről, érdekesek számukra a böjti tilalmak. Így érdemes időt szánni ennek a témának is, és nem csak a keresztény óvodákban.
Készíthetünk, kóstolhatunk böjtös ételeket, például kásákat, salátákat, vagy akár a cibere, vagy más néven kiszőce levest, ami a böjti étkezés talán legjellegzetesebb étele.
(Ciberének nevezték régen a szilvalekvár főzésekor a főzet első, híg, savanyú levét, valamint minden híg savanykás gyümölcslevest. A ciberék másik nagyobb csoportja a gabonafélék valamelyikéből savanyítással vagy erjesztéssel készült savanykás levet.)
Egy egyszerű, gyerekekkel is megkóstolható változat:
50 dkg megmosott szilvát (lehet befőtt, vagy aszalt szilva)egy lábasba teszünk, és bő egy liter vízben feltesszük főni. Ha befőttből készítjük, akkor az üveg tartalmát a lábasba öntjük a levével együtt, és még egy üvegnyi vizet adunk hozzá. (Ha más gyümölccsel is dúsítjuk, pl. körtével, azt is meghámozzuk, feldaraboljuk és hozzáadjuk.) Hozzáadunk 1 csipet sót, 1 kk őrölt fahéjat, ízlés szerint cukrot. Puhára főzzük a gyümölcsöt.
A ciberelevesről mesélhetünk is egy tréfás mesét:
https://www.nepmese.hu/index.php/component/mtree/mesek/trefas-mesek/a-cibere?Itemid=91
A böjti önmegtartóztatás motívumát is szemléltethetjük mesével. Ilyen például a Hét holló népmesénk, amiben fontos szerepet kap az ételről és beszédről való lemondás, hiszen a mesebeli lány ezzel váltja meg testvéreit az átoktól.
https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/a-het-hollo
A meséhez kapcsolatunk tiltó játékokat, mint például a csendkirály, vagy nevetéstiltó játékok.
Íme egy Szolnok megyei csendcsináló játék:
Malom alatt jártam,
Pondrós kutyát láttam,
Aki egyet mer kukkanni,
Az eszi meg a pondrós kutyát.
A papnak szabad egyet-kettőt kukkanni,
De annak se többet! Kukk! Kukk!
Ha párban játsszák, az nyer, aki tovább bírja megszólalás nélkül. Ha többen játsszuk együtt az veszít, aki először megszólal.
Egy nevetéstiltó játék Heves megyéből:
Csepü, lapu, gongyola, Rí a fótos tarisznya,
Bíró mondja, parancsolja,
Aki nevet, zálogolja: Csepűűű…
A bíró középen áll, igyekszik őket megnevettetni, s az ének végén körülnéz. Ha valaki nevet vagy mosolyog, zálogot kell adnia.
Ezek a játékok fejlesztik az önfegyelmet, a koncentrációt, az önismeretet, a befelé figyelést és az egymásra figyelést egyaránt, vagyis éppen azokat a területeket erősítik, amit a felnőtteknél a böjti önmegtartóztatás.
A böjtről még olvashattok a blogon, hiszen ez egy hosszú időszak, és tudjátok, minden napra egy szokás.
-Cseke-Marosi Eszter írása-
Források:
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/103.html#116
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/
https://gasztroabc.hu/a-cibere/
https://www.nosalty.hu/recept/cibereleves
