Minden napra egy szokás

 

Ez a mottónk. Olvashattátok honlapunkon, vagy korábbi bejegyzéseink végén, de mit is jelent számunkra ez a kicsit tréfásan megfogalmazott mondat?

A hagyomány nem néptánc, nem népdal éneklés, nem népi játék, nem népmese, nem népszokás…, hanem mindez együtt, szerves egységben, és még sok minden más.

A hagyomány nem valami misztikus dolog, amit csak az arra hivatott szakemberek tudnak. Kisebb, nagyobb mértékben mindannyiunk életének része.

Amikor újszülött kisbabádnak egy olyan altatót dúdolsz, amit anyukádtól hallottál,

egy olyan ételt főzöl, amit gyerekkorodban a nagymamádnál kóstoltál, elmondasz egy mesét, amit apukád mesélt neked…akarva, akaratlan a hagyomány éltetőjévé válsz te is.

Sajnos olyan korban élünk, amikor ezeket sokan már nem tartják értéknek, pedig nagyon fontos lenne. A hagyomány egy híd, ami összeköti a múltat, a jelent és a jövőt. Talán sokan úgy érzik, nem fontos kapcsolódni a múltunkhoz, szüleink, nagyszüleink élete, szokásai elavultak, ósdiak, nincs helyük a mi életünkben. De vajon akinek gyermeke van, nem tartja-e fontosnak, hogy a gyermeke kapcsolódjon hozzá, akkor is, amikor már felnőtt lesz, akár már a saját gyerekeit ringatja?

Én hiszem, hogy a legtöbb szülő úgy neveli a gyermekét, hogy arra törekszik, minél szorosabb kapcsolatot, kötődést építsen ki, hogy az értékeket, amiket fontosnak tart, a gyermekek is magukra formálva továbbvigyék. Így öröklődtek, formálódtak generációról generációra hagyományaink is. Egy olyan évszázadok, alatt csiszolódott, formálódott kincs ez, amiből az élet  számtalan helyzetére találhatunk választ.

A  kisgyermek és szülei közötti bizalmas összekacagása egy ölbeli játékban, egy gyermekcsoport összefonódása egy körjáték során, egy közösség összecsengése egy közösen énekelt népdal közben, egy pár összecsiszolódása a táncban,a mesélő és a mesehallgatók képzeletének összetalálkozása a mese világában, és még sorolhatnám, mi mindent adhat nekünk ma a hagyomány. Nem csak a múlt és a jövő, hanem ami talán még fontosabb, a jelenben ember és ember között teremt kapcsolatot.

Mi a Napra-forgó hagyománypedagóiai programban azt tűztük ki célul, hogy szülőknek és pedagógusoknak segítséget nyújtsunk abban, hogy milyen módon tudjuk beépíteni a néphagyomány értékeit mindennapi életünkbe, hogyan adhatjuk át mindezt a felnövekvő generációknak, úgy, hogy a mai világban hasznos, használható tudást, tapasztalatot adjon.

Segítségül hívjuk mindehhez:

a mese varázsát,

a zenei anyanyelv hangzásvilágát,

a mondókák és népi játékok testet-lelket-szellemet gazdagító erejét,

a néptánc kapcsolatteremtő hatását,

a népszokások mágikus cselekvéseit,

és a hagyományos forma- és motívumvilág természetes szépségét.

Ha kedvet kaptatok belekóstolni, tartsatok velünk itt a blogon, könyveinkben lapozgatva, fb oldalunkon, de még jobb lenne személyesen foglalkozásainkon, képzéseinken. Hogy mindannyiunknak jusson minden napra legalább egy szokás 😉