Ahogy elérkezik március második fele, minden óvodás kórusban skandálja, hogy
Sándor, József, Benedek
Zsákban hozzák a meleget.
Március közepére bizony már mindannyian ki vagyunk éhezve a tavaszi melegre, napsütésre, bizakodva várjuk hát a három vándort. De ha jól végzik a dolgukat, nem csak a meleget hozzák meg, hanem igazi tavaszi zsongást varázsolnak körénk.
Sándor (március 18.) napján egyes vidékeinken a zabot és árpát, máshol a fehér babot vetettek, hogy jó bő termést hozzanak. Jó alkalom lehet a természet tavaszi ébredezésének megfigyelésére, ha az óvodában e jeles napunkhoz kapcsolódva babot csíráztatunk.
József (március 19.) napján tovább ébresztgethetjük a természetet. A három jeles nap közül ehhez tartozik a legtöbb hagyomány.
- Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre, de csak később kezdték el a rendszeres legeltetést.
- Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
- József-nap volt sokfelé a méhek kieresztésének is a megszabott ideje. Útra indították őket a gazdák azzal a megbizatással, hogy minden mézet behordjanak.
Egy mese a méhek kieresztéséhez kapcsolódva: Méhek a vonaton
https://mek.oszk.hu/00200/00236/html/04.htm#cim131
Ahogy az Albert Einsteinnek tulajdonított, sokat emlegetett idézet mondja„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.”
Fontos téma a méhek védelme – akár már az óvodában is -, hiszen egyre többet hallunk, olvasunk arról, mennyire veszélyeztetettek ezek a számunkra oly fontos kis rovarok. Tanítsuk a gyerekeket is a védelmükre.
- Egy másik, szintén egyre veszélyeztetettebb faj is megjelenik a József napi szokásokban, mégpedig a fecske. A régiek úgy tartották, ezen a napon térnek vissza. Figyeljük őket, csalogassuk énekelve:
- Fecskét látok, szeplőt hányok, haj, haj, haj (dallam: m r m d m r m d m r m)
- (Apácaszállás)
- De nem csak a fecskéket, a többi madarat is érdemes figyelni , mert a hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztja nekik a sípot”
És hogy Benedek (március 21.) se maradjon ki a sorból, ő is hozzájárul a tavaszi hangversenyhez: Göcsejiek szerint ugyanis Benedek ereszti ki zsákból a szárnyas bogarakat.
Ne csak hallgassuk az ébredező tavaszt! Íme néhány hangutánzó mondóka, amivel akár a csoportszobába is bevarázsolhatjuk a kikeleti hangulatot:
Hangutánzók:
fürj: Pitypalatty, szép tavasz!
pacsirta: Felszállok az égbe, az égbe, az égbe…
Szántok, vetek, boronálok, úgy élek, élek, élek…
Rigó: Mienk a dió,
Mienk a dió,
Jaj, de jó!
Cinege: Friss idő, friss idő…
És hogy a bogarak se maradjanak ki a sorból:
Tücsök: Gyűjts. gyűjts. gyűjts….
Nyáron gyűjts, télen fűccs!…
Sándor, József és Benedek napjai jól rávilágítanak arra, hogy a néphagyományon keresztül ráirányithatjuk a gyerekek figyelmét olyan korszerű és aktuális témákra is, mint a környezetvédelem, a természet szeretete és tisztelete. Éljünk ezekkel a lehetőségekkel, varázsoljunk gyermekeink életébe minden napra egy szokást!
Források:
https://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0058/unnepiki0058.html
https://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/106.html
http://csemadok.sk/nepzenei-adatbazis/fecsket-latok-szeplot-hanyok/