Az óvodás, kisiskolás korosztály egyik legfontosabb, legkedvesebb tevékenysége a játék, ez minden szülő és pedagógus számára egyértelmű. Éppen ezért a pedagógia egyik kiemelt részterülete  a játékpedagógia, ami a játékok elemzésével, kialakulásával, a történelemben betöltött szerepével,  valamint csoportosításával foglalkozik.

De hogyan is jelennek meg ezen a tudományterületen népi játékaink? Vajon betöltik-e az őket illető méltó helyet? Véleményem szerint nem. A játékpedagógia a játéktípusok szerinti csoportosításban népi játékokat a képzeleti, alkotójátékokon belül a szabályhangsúlyos játékok csoportjába sorolja:

“Népi játékoknak nevezzük azokat a szabályhangsúlyos játékokat, melyek a nép széles körében írásbeli rögzítés nélkül keletkeztek, szóbeli előadás és játék révén élnek és terjednek, és ennek köszönhetőn variálódnak tájanként, helyenként.” (Maszler Irén)

Népi játékkincsünk gazdagsága és sokszínűsége alapján azonban véleményem szerint ez a szűk besorolás félrevezető lehet. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk itt a Kárpát-medencében, hogy szinte kimeríthetetlenül bőséges forrásanyag áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az óvodában, de még az az iskolában is nagy (nagyobb) szerepet kaphassanak népi játékaink.

Tíz részes blogsorozatunkban a játékpedagógia szerinti játéktípusokat vesszük szemügyre, ezeknek a néphagyományban megjelenő formáit keressük. Szeretnénk nektek megmutatni, hogy népi játékaink nem merülnek ki az énekes körjátékokban, hanem ennél sokkal bőségesebb, változatosabb lehetőségeket rejtenek. Bízunk benne, hogy ezzel segítünk nektek abban, hogy minél több, változatosabb közös játékélményben legyen részetek a mindennapokban.

Tartsatok velünk hétről hétre, gazdagítsuk, színesítsük együtt játéktárunkat a néphagyomány kincsestárából!

Első nagy kategóriát a képzeleti, alkotójátékok alkotják. Ebben a bejegyzésben ezen belül a konstruáló játékkal és a barkácsolással foglalkozunk.

A konstruáló játékokról elsőként talán mindnyájunknak a jól ismert és kedvelt műanyag építő, a LEGO jut eszébe, ami ma már kisebb-nagyobb-mégnagyobb mennyiségben minden gyerekszobában helyet kap. De vajon mi volt a LEGO előtt?

A régi kor gyermekeinek környezetében sokféle anyag megtalálható volt, ami alkalmas lehetett építő, konstruáló játékhoz. A népi játékgyűjteményekben sokféle olyan játékleírást találhatunk, melyek konstruálójátékokat mutatnak be. Ilyenek például a  bogáncsból épített bababútorok, vagy a kukoricacsutkából, vagy kukoricaszárból készült építmények.

Bogáncsból összerakott kis szék, asztal, ágy és dívány. Ugyanebből készítenek kis állatalakokat – pl. lovacskát – is  /Forrás: Néprajzi Lexikon/

Rongybaba bogáncs ágyon /Forrása: Néprajzi Lexikon/

Ezeket a természetes “építő” anyagokat ma is megmutathatjuk a gyerekeknek, hiszen a belőlük való építkezés épp úgy gazdagítja fantáziájukat, ügyesíti kezüket, mint a modern építőjátékok, közben pedig egy-egy növény tulajdonságairól is tapasztalatot szereznek.

 

Hasonló a helyzet a barkácsolással. A kreatív könyvekben, boltokban,vagy az internet bugyraiban megszámlálhatatlan kézműves ötletet találunk, amit a gyerekekkel együtt is könnyen elkészíthetünk. Mégis azt gondolom, érdemes e témában is visszatekinteni kicsit, és körülnézni a néprajzi gyűjtésekben. A régi kor gyermekei a legtöbb játékszerüket maguk készítették, közkedvelt barkácstevékenység volt például a kukoricaszár-, nádihegedű, vagy a csutkababa készítése is, de készítettek egyszerű ékszereket is.

Tökmag karperec, szalma nyaklánc /Forrás: Néprajzi Lexikon/

Rongybábu készítése festett arccal, és az egyszerűbb változat, a csutkababa  /Forrás: Néprajzi Lexikon/

Kukoricaszárból készült ökrök gyufásdoboz szekérrel, ló cirokszárból

A tavaszi virágokból is készültek játékok, ezekből elevenített fel kettőt kézművesünk, Kinga ebben a videóban!

 Olyan barkácsoló játékokat is ismerünk, melyhez játékdal is kapcsolódott, ilyenek  pl.: a sípkészítők. A fűzfasíp elkészítése már nagyobb gyerkeknek való, ha ki szeretnétek próbálni, ebből a videóból megtudhatjátok, hogyan készül.

Bár a kisebbek a készítésbe még nem tudnak bekapcsolódni, annál inkább a közös éneklésbe:

Persze a sort még sokáig folytathatnám, hiszen a gyerekek találékonysága nem ismert határokat, szinte bármiből készületet játék, amit találtak a kertben,vagy erdőn-mezőn. keltsük fel a mai gyerekekben is ezt a kreatív alkotókedvet, adjuk a kezükbe sokféle tetmészetes anyagot, mutassunk ötleteket, és hagyjuk kibontakozni saját ötleteiket.

Örömteli alkotást kívánok!

Következő héten  a szerepjátékokkal folytatjuk a sorozatot, tartsatok velünk akkor is!