Sarlós Boldogasszony napján az egyházban arra emlékeznek, amikor a várandós Szűz Mária meglátogatta rokonát Erzsébetet, aki szintén gyermeket várt, Keresztelő Szent Jánost.
A néphagyományban az aratás kezdetét jelenti ez a nap, innen ered a sarlós elnevezés is. A 18. századig hagyományosan az asszonyok arattak sarlóval, a férfiak a kévét kötötték. Később a kaszával való aratás elterjedésével ez a munkamegosztás megváltozott, de az aratás kezdőnapja maradt Sarlós Boldogasszony napja. Ezen a napon megszentelték az aratók eszközeit, áldást kértek a munkájukra, volt, ahol jelképesen egy rendet le is arattak, de a valódi munka csak másnap kezdődött.
De hogy tudjuk ezt a jeles napot megélni a mai életünkben gyermekeinkkel?
Érdekes beszélgetni arról, hogyan kerül a kenyér az asztalunkra, hiszen a mai gyerekek már nem látják, nem tapasztalják meg (vagy legalábbis nagyon kevesen) azt a folyamatot, melynek során az elvetett búzamagból kenyér lesz.
Mi most éppen vidéken nyaralunk, a falu körül vannak gabonatáblák, így kihasználjuk a lehetőséget, szedünk néhány kalászt, kiszedjük belőle a magokat, megkóstoljuk, kövek segítségével megpróbáljuk lisztté őrölni. A van rá lehetőségetek, próbáljátok ki ti is! Meglátjátok, izgalmas játék, érdekes tapasztalat lesz a kicsiknek. Néhány szál kalászból csokor is kerülhet az asztalra, megidézve a régi aratások hangulatát.
Mesét is kapcsolhattok a témához:
https://nepmese.hu/index.php/component/mtree/mesek/trefas-mesek/mennyit-bir-ki-a-buzaszem?Itemid=91
Egy másik érdekes hagyományt is feleleveníthetünk ezen a napon. A régi sarlós aratások emlékére volt, ahol az asszonyok sarlóval kimentek a rétekre gyógynövényeket szedni.
Ez is egy jó tevékenység lehet mára a gyerekekkel, hiszen gyógynövényeket még a akár a városi parkokban is lehet találni, a csalán, a gyermekláncfű, a pitypang, a papsajtmályva, vagy akár a vérehulló fecskefű szinte mindenhol megtalálható. Mi a kalász gyűjtés mellett ma gyógynövényeket is gyűjtünk ma, az internet, és gyógynövényes könyvek segítségével be is azonosítjuk őket.
Este a vacsorához pedig teakóstolót is készítek, hogy megismerjük, összehasonlítsuk néhány gyógytea ízét. Terveim szerint, ahogy körülnéztem a kertben csalán, citromfű, kakukkfű és menta tea már biztos szerepelni fog az itallapunkon, frissen szedett gyógynövényekből. Persze a teakóstolást kipróbálhatjátok filteres gyógyteákkal is.
A gyógynövények is megjelennek a népmesékben, választhattok mára olyan népmesét, amiban fontos szerepet kap egy gyógyhatású növény, mint például a Rókaszemű menyecskében a forrasztófű:
https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/a-rokaszemu-menyecske
Remélem kedvet kaptatok hozzá, hogy kipróbáljátok ma valamelyik néphagyományból merített ötletet, hogy különlegessé tegyétek vele a mai jeles napot. A hagyományok közös felelevenítése, megélése erősíti a családban a kötelékeket, a közösen megélt élmények által.
Használjátok ti is néphagyományunk bőséges kincsestárát, hogy gyermekeitek életét színesítse, gazdagítsa „minden napra egy szokás”!