Kedves Anyukák , Apukák!
Szeretnénk nektek ötleteket adni, hogyan tölthetitek az otthoni időt hasznosan, úgy, hogy közben játékosan, élményeken keresztül fejlesztitek gyermekeitek készségeit, képességeit, ahogy az óvodában történik nap mint nap (az iskolások otthoni tanulását is kiegészíthetik ezek a játékos tevékenységek). Minden vasárnapra összegyűjtünk nektek egy csokorra való ötletet, amit a következő héten kipróbálhattok a gyerekekkel. Segítségül hívjuk mindehhez néphagyományunkat, hogy vezessen minket a témaválasztásban hétről hétre az évkör mentén. Tartsatok velünk!
Április 20- 26.
Ezen a héten a gazdálkodók egyik legnagyobb ünnepüket ülik: április 24-ét, Szent György napját. Ezen a sokrétű, szokásokkal bővelkedő jeles napon hajtották ki a gazdák először állataikat a legelőre. Voltak olyan falkák, amik már kint is maradtak egész nyárra. Tudtak kint legelni, hiszen “Szent György után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe.” Nagy jelentőséggel bír maga a névadó szent is a néphagyományban. A hős vitéz sárkánnyal megesett kalandja nem csupán legendákból, hanem sok-sok népmese csúcsjelenetéből is ismerős lehet.
A hiedelem szerint földbe rejtett kincset lehet találni Szent György napon, a nyári időjárásra is lehet jósolni, s ha mindez nem volna elég, Szent György varázslásra alkalmas, boszorkányjárta nap.
Közvetlenül másnap, április 25-én, Márk napján szentelik a katolikus vidékeken a búzát. Mivel a búza képezi a legfontosabb élelemforrást, védelméről minden eszközzel igyekeznek gondoskodni. Jó alkalom ez arra, hogy a gyerekekkel az ételek eredetéről játsszunk, beszélgessünk.
Hétfő (április 20.)
A Szent György-napi kihajtásnak megadták a módját. Főként a szarvasmarhákat fenyegette az a veszély, hogy valamely boszorkány elviszi vagy megrontja a tejüket. Minden gazda szerette volna biztosítani távol lévő állatainak egészségét, szaporaságát. Ennek egyik módja volt, hogy a jószágokat különféle tárgyakon (láncon, tojáson, fejszén, ekevason, a gazdasszony kötényén) hajtották át. Ezek a szimbolikus tárgyak a parasztok hite szerint védelmet nyújtottak a ridegen tartott csordának.
Építsetek a szobában vagy a kertben akadálypályát a gyerekeknek! Másszanak, kússzanak, ugorjanak és
egyensúlyozzanak, guruljanak, bukfencezzenek, lépkedjenek különböző felületeken! Ha már jól megy, tegyünk babzsákot a fejükre, vagy egy fél pohár vizet a kezükbe nehezítésként!
Használjatok egyszerű, otthon megtalálható tárgyakat, székeket, zsinórokat, létrákat, párnákat, pokrócokat! Ezen a linken nagyon jó ötleteket találtok:
http://egycsesze.blogspot.com/2013/04/akadalypalya-otletborze.html
Amelyik kisgyermek teljesítette a kihívást, bátran mehet a legelőre, még a farkasok sem árthatnak neki!
Az akadálypályákat nagyon szeretik a gyerekek. A kis és nagymozgások összehangolására, ügyesség és gyorsaság fejlesztésére is szolgálhat.
Kedd (április 21.)
A farkasról jut eszembe, azért nem árt, ha a nyájra néhány jó kutya vigyáz. Tanuljátok meg a hangutánzót!
A farkas rákezdi a falu végén:
– Adós nekem ez a faluuu!
A nagy kutya rámondja:
– Nem adós! Nem adós!
De a kis kutya félénkebb:
– Meg kell adni, meg, meg, meg!
Ehhez kapcsolódhattok kinn a bárány, benn a farkas játékkal is.
Emlékezetek a szövegére?
Benn a bárány, kinn a farkas,
hízik a bárány, szárad a farkas,
szabad vásár mindennek,
gazdagnak és szegénynek.
Itt pedig meghallgathatjátok:
Valószínűleg nem vagytok hozzá elegen, de javaslunk egy otthoni változatot. Alakítsatok ki egy kört ugrókötélből, vagy tegyetek le egy karikát! Ebben lakik a bárány. Amíg az ének tart, a farkas csak kerülgeti a karikát, azonban a dal végére a báránynak ki kell ugornia. A farkas megpróbálja elkapni a bárányt, aki bármikor visszaugorhat a karikába, ahol már biztonságban van. Ilyenkor a játék újra indul. Ha a farkas elkapta a bárányt, szerepet cserélnek.
A kergetőzős játékok oldják a feszültséget és vidámságot hoznak a napba. A gyermek megéli a biztonságos izgalmat, és szerepcsere esetén ő “győzheti le” a szülőt, ami építi kapcsolatukat.
Szerda (április 22.)
Nincs azonban biztonságban a csorda vagy a nyáj, csak akkor, ha egy jó pásztor áll éberen mellette. Mai javaslatunkhoz kis előkészület szükséges, de talán megéri! Egy nyájban több gazda marhái legelnek együtt.
Hogy ősszel, mikor az állatok visszatérnek otthonukba mindenki megismerje a magáét, különböző jelöléseket alkalmaznak. Ezeket billogoknak hívjuk.
Vágjatok ki tetszőleges számú szarvasmarhát és rajzoljátok rá különböző billogjeleket (mindegyikre egyet).
Egy másik lapra rajzoljatok számadó pálcákat! Ezen tartották nyilván, hogy hány állat van a nyájban egy gazdától.
A gyerekek feladata, hogy a számadó pálcákat párosítsák össze az állatokkal, azaz gyűjtsék össze a saját állataikat a nagy nyájból.
A feladat építi a gyermek számfogalmát, logikáját, vizuális felfogását.
Csütörtök (április 23.)
Készítsétek elő a Szent György- napot egy sárkányos mesével!
Magát a legendát elolvashatjátok ezen a linken. Egyszerű, de mégis izgalmas megfogalmazás, nagyobbacska gyerekeknek is bátran felolvasható!
Itt pedig megtaláltok néhány nagy kedvencet a magyar népmesék közül, amely könnyen elérhető:
Király Kis Miklós
https://mek.oszk.hu/00200/00236/html/04.htm#cim137
Fehérlófia:
És egy egyszerűbb, rövidebb mese a kisebbek kedvéért:
A szerencsepróbáló királyfi (népmese)
Biztassátok a gyerekeket, hogy rajzolják le a nekik legjobban tetsző részeket!
Ezen a linken pedig szuper színezőket találtok:
Ezekben a magyar népmesékben olyan megküzdési stratégiák rejtőznek, melyek a gyermeket egész életükön át elkísérik.
Péntek (április 24.)
Ma van Szent György napja! Ideje, hogy megküzdjetek a sárkánnyal! Készítsétek el közösen, például így:
Lepd meg a kicsiket: Tojástartóból így lesz sárkány!
Itt akár meg is állhattok, de nagyobb gyerekekkel mélyebbre is mehettek.
A mesékben a sárkány mindig a legnagyobb akadály a hős előtt. Jelképe mindannak a sok tényezőnek, ami közénk és boldogságunk közé állhat. Az ember életfeladata, hogy fejlődése során megküzdjön a saját sárkányaival.
Ha a gyermek fogékony rá, együtt legyőzhetitek a sárkányt. Készítsetek pikkelyeket, melyekre különböző negatív attitűdöket, rossz tulajdonságokat írtok fel. Szerepelhet rajta a lustaság, gyávaság, erőszakosság, türelmetlenség, válogatósság, csúfolódás, vagy bármi, amit a gyermek negatívnak ítél meg. Ne vonatkoztassátok a szavakat magatokra vagy a gyermekre! Viszont hallgassátok meg, ha valamit mondani akar. “A csúfolódás nagyon rossz. Engem is csúfolnak a nevem/súlyom/szemüvegem miatt.” A pikkelyeket ragasszátok a sárkány oldalára, és jöhet a küzdelem. A hős a kardjával tetszőleges módon elintézheti a bestiát, lehet, hogy csak a pikkelyeket akarja letépni, lehet, hogy lefejezi majd és aztán a fejet vissza kell ragasztani rá, de olyan csoportom is volt már, aki követelte a sárkány teljes megsemmisítését, így a végén még el is kellett égetnünk. (Az összes fejlődéslélektan-könyvben azt fogod találni, hogy gyerekmunkát megsemmisíteni – főként a gyermek szeme láttára – romboló és tilos. Ezért én rá szoktam hagyni a gyerekekre, hogy mit akarnak kezdeni a sárkányukkal.)
Egy jó tanács: nem baj, ha ez az alkotás könnyen szétesik, és újra össze lehet ragasztani. Sok gyerek, miután kicsit megütögette, szeretné visszaállítani sárkányát eredeti formájába.
A sárkány közös elkészítése és legyőzése komoly lelki folyamatokat indíthat el szülő és gyermeke között. Elvégre pont ez a dolgunk: felvértezni őt, hogy meg tudjon küzdeni saját sárkányaival.
Szombat (április 25.)
Ez a nap a búzaszentelésé. Néhány mondóka kisebbeknek és nagyobbaknak:
Tenyeresdik:
Kis kertembe búzát vetettem, ki is kelt:
Egy szem, két szem, három szem…tíz szem!
Mag, mag, búzamag,
benne aluszik a nap.
Mag, mag, búzamag,
nőjél, nőjél hamarabb!
Szántsunk földet, – a gyermek tenyerébe vonalakat húzunk
vessünk búzát, – ujjunk hegyével pötyögtetünk
arassuk le, – csipkedjük meg
csépeljük ki, – csapkodjuk finoman
őröljük meg, – tenyerünkkel súroljuk
dagasszuk meg, – öklünkkel gyúrjuk
süssünk cipót, – két kezünkbe fogjuk
lepényt, lángost
hámm! – és megkóstoljuk!
Mondóka dagasztáshoz:
Gyúrd, dagaszd a kenyeret,
Tekenőbe kelesztgesd,
Nagy kendőbe tekergesd,
Szakajtóba szendergesd.
Találós kérdés:
Mezőről a csűrbe viszik, a csűrben meg kicsépelik, két kő között megforgatják, vízzel, sóval megdagasztják, még a tűznek is kiteszik, jó annak, ki megéhezik.
Mi az? (búza és kenyér)
A búza learatásától a kenyérsütésig ismerteti a munkafolyamatokat a közismert A part alatt kezdetű népdal. Bábozzátok el egyszerű bábokkal vagy plüssökkel, közben énekeljetek! Itt meg is hallgathatjátok:
A part alatt – Kolompos együttes – dal
Persze aki szeretne, meg is sütheti azt a kenyeret, egyáltalán nem ördöngösség! Én a héten kenyérlángost fogok sütni ezen a napon a család kívánságára.
A gyermekeknél manapság borzasztóan fontos tudatosítani, hogy élelmünk megtermelése, fennmaradásunk záloga, csak az anyafölddel való szoros kapcsolattal lehetséges. Ezek a témák már kis korban ráirányítják figyelmüket a természet működésére.
Vasárnap (április 26.)
Szent György napjához kapcsolódó szokás a füvek ébresztgetése. A gyerekek kolompokkal, csengettyűkkel járták körül a legelőt, így serkentve növekedésre a finom füvet.
Ehhez egy kedves nóta:
https://www.youtube.com/watch?v=dDDcbA5HGYI
Csilingeljetek, kolompoljatok a háztartásban megtalálható eszközökkel! Pl. csésze és kiskanál, műanyag doboz és fakanál, stb. Játszhattok hangtotót is, ilyenkor a gyermek elfordul és hang alapján kell kitalálnia, hogy mivel keltettetek zajt.
Így húsvét után biztosan akad néhány kindertojás-belső! Készítsetek hangmemorit! Páros számú “sárgáját” töltsetek meg apróságokkal -egy nagyobb gyöngy, sok pici gyöngy, lencse, rizs, bab – de úgy, hogy mindegyikből kettő legyen. A gyerekeknek hang alapján kell kitalálni, hogy melyek a párok.
Ezek a játékok fejlesztik a figyelmet és a hangokra való érzékenységét, azaz a gyermek hallási figyelmét.
Jövő héten újra jelentkezünk, hogy jusson akkor is minden napra egy szokás!
